Mi van, ha az élet nem is olyan bonyolult, mint amilyennek hisszük?
Ha a nehézség nagy része nem magából az életből fakad, hanem abból, ahogyan gondolkodunk róla? Az elme szeret mindent túlbonyolítani, miközben az élet talán egyszerűbb, áramlóbb, könnyedebb. Ebben a zajos világban is lehet nyugalomban élni – nem elszigetelődve, nem elvonulva, hanem jelen.
Mi lenne, ha nem csak sodródnál? Ha nem az események formálnának,hanem elkezdenéd te irányítani az életedet?
Nem azért, mert „rosszul csináltad eddig”, vagy mert veled bármi baj lenne. Nem vagy elcseszett, nem vagy elkésve, és nem vagy javításra szoruló projekt. Képes vagy a változásra – csak lehet, hogy nem úgy, ahogyan eddig próbáltad.
Mi van, ha nem több erőfeszítésre van szükséged, hanem szemléletváltásra?
Ha nem újabb módszereket kell keresned, hanem hátrahagyni azokat a nézőpontokat, amelyek már nem szolgálnak: régi mintákat, régi történeteket magadról, régi „így kell” szabályokat.
És mi van, ha ezek elengedése lehet könnyed is?
A régi minták nem harccal, nem önostorozással és nem újabb megfeleléssel törhetők meg, hanem tudatossággal, jelenléttel és azzal, hogy teret adsz valami másnak, mint amit eddig választottál.
Mindig is éreztem, hogy több van ebben a világban, mint amit az elménkkel felfoghatunk, és abban is biztos voltam, hogy a válaszok nem kívül vannak, hanem benned.
Hogyan dolgozom?
Én nem megjavítani szeretnélek, hanem emlékeztetni arra, amit már most is tudsz. A munkámban nem az a célom, hogy megmondjam, mit kellene tenned, hanem olyan teret tartok, ahol végre nem kell erősnek lenned, nem kell megfelelned, és nem kell tudnod a válaszokat. A közös munka során nem nyomlak előre, nem siettetlek, és nem akarom „megoldani” az életedet; figyelek, jelen vagyok, és teret tartok ahhoz, hogy meghalld a saját válaszaidat.
Hiszem, hogy a változás nem küzdelemből születik, hanem abból, amikor megengeded magadnak, hogy másként láss – nem több erőfeszítéssel, hanem kevesebb ellenállással. Azokkal dolgozom, akik érzik, hogy valami nem stimmel, de nem akarnak többé harcolni önmagukkal; akik készen állnak elengedni régi mintákat, nem fájdalmon keresztül, hanem tudatossággal.
A folyamat nem rólam szól, és nem is a módszerről, hanem rólad, a jelenlétedről, és arról, hogy újra kapcsolódj önmagadhoz. Ha ebben a térben jól érzed magad, akkor valószínűleg jó helyen jársz.